TartalomjegyzékMegoldások

Kattintson a feliratra!

Az oldalon található szakmai és egyéb információk, sematikus rajzok nem helyettesítik a pontos mérnöki tervezést vagy az esetlegesen hozzá kapcsolódó méréseket.

MIRE FIGYELJÜNK HOMLOKZATI HŐSZIGETELÉS VÁSÁRLÁSNÁL?

Mindenképpen fontos leszögezni, hogy komplett homlokzati hőszigetelő rendszerről csak akkor beszélhetünk, ha az ÉMI* által kiadott rendszer ÉME-papírral rendelkezik (például.: ÉME A-219/1/2006).További fontos dolog, hogy ez a dokumentum tartalmazza, hogy pontosan milyen összetevőkből áll a hőszigetelő rendszer. Így az összetevők pontos neve, gyártó megnevezésével (például: Europutz vakolat, gyártó Meffert Hungária Kft stb).
A polisztirol hab,  polisztirol ragasztó,  üvegszövet és vakolattal kapcsolatosan ragaszkodjon az ÉMI komplett rendszer bevizsgálásában szereplő névvel és gyártóval feltüntetett anyagokhoz.

Az egyes elemekre vonatkozó követelmények*:

1.) A homlokzati hőszigetelő (EPS 80-as) lap esetén:
- hosszúsági eltérés: max.: ±2 mm
- szélességi eltérés: max.: ±2 mm
- derékszögtől való eltérés: max.:±2 mm/m
- vastagsági eltérés: max.:±1 mm
- nyomófeszültség 10 %-os
összenyomódásnál EPS80 min.: 80 kPa (8 tonna/m2)
(Érdekességképpen a lépésálló hőszigetelés EPS100-as polisztirol habnál ez az érték min 100 kPa (10 tonna/m2).
- húzószilárdság min.:100 kPa (10 tonna/m2)
- síkbeliségtől való eltérés max.: ±5 mm
(„íves” egyenes hőszigetelő lap)

Mit tud a vevő ebből, a hőszigetelés vásárlásnál leellenőrizni?

A fenti adatok közül a kiemelt értékeket egy egyszerű mérőszalaggal le tudja ellenőrizni, például ha egy 50*100 cm-es eps tábla szélességi mérete 49,8 cm-nél kisebb vagy 50,2 cm-nél nagyobb, akkor a lap nem megfelelő. A vastagság esetében például egy 5 cm vastagságú lapnál az eltérés maximum ±1 mm lehet.

A nyomófeszültség leellenőrzése már nem ilyen egyszerű, mert annak a mérésére egy speciális mérőberendezésre lenne szükség. A következő egyszerűsített becsléses eljárást azonban mindenki el tudja végezni. Ez a számítás nem vehető figyelembe hivatalos mérési eljárásként.

Ehhez a méréshez szükség lesz egy mérőszalagra és egy pontos mérlegre. Le kell mérni egy polisztirol bála tömegét, majd a három irányú hosszméretét is.

Ezek a méretek általában 0,5*1*0,5 m vagy 0,5*1*0,6 m (gyártótól függően), tehát 0,25 m3 vagy 0,3 m3 egy bála térfogata. Ezek után a mért tömeget kg-ban elosszuk a 0,25-el vagy a 0,3-al. Ennek az értéknek megközelítőleg 15-nek kell lennie.

A jóval a fenti érték alatti számok (például 12-13 ) már kérdéses, hogy a nyomószilárdsága eléri e az előírás szerinti 8 tonna/m2-t. Mindenképpen gyanús lehet a nagyon „kedvező” ár.

A pillanatnyi vásárláskor jelentkező 10-25 %-al kedvezőbb ár később jóval nagyobb költséget is jelenthet. Például, ha a homlokzati felület bereped a nem megfelelő szigetelés miatt és újra el kell készíteni a szigetelést. A méretpontatlanságból eredő probléma, ha a kivitelezőnek többet kell csiszolni vagy glettelni. Ez többlet munkadíjba vagy többlet ragasztó anyagköltségbe kerül. Arról nem is beszélve, hogy ha ez a nem megfelelő termék esetleg egy nem megfelelő felkészültségű kivitelező kezébe kerül.

2.) Egy bizonyos értéknél nem lehet magasabb a vízáteresztő képesség. Ennek azért van jelentősége, mert a nagyobb nedvességtartalom miatt télen megfagyhat rendszer kérge illetve a polisztirolhab is tönkremehet a többlet nedvességtől.

Gyanús lehet, ha a glettelt felületre a vakolat felhordása nehezen kivitelezhető, mivel az erősen szívja el a nedvességet a vakolattól. 

3.) A rendszer ütési és behatolási ellenállása sem lehet meghatározott értéknél kisebb, tehát bizonyos mechanikai követelményt a rendszernek károsodás nélkül el kell viselnie.

4.) A záró réteg (kéreg) páraáteresztő képessége egy bizonyos értéknél nem lehet több, amelyet az ÉMI dokumentum meghatároz.

Összefoglalásképpen csak ismételni tudom a szöveg elején leírtakat.

Ragaszkodjon a pontos rendszer összetevőkhöz, amely az ÉME belső oldalain van feltüntetve (az első oldal nem elegendő),  hogy pontosan milyen gyártmányú a polisztirol hab, polisztirol ragasztó, üvegháló és a vakolat.

Megjegyzés:

*Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Közhasznú Társaság

* *MSZ EN 13163 és az MSZ EN 13499 MSZ 7573 szabványok szerint a teljesség igénye nélkül.

Sebe Zoltán
okl. építészmérnök

FŰTŐ ÉS HŰTŐBERENDEZÉS NÉLKÜLI HÁZAK

Jól hangzik, ugye?
Nincs se gázszámla, se távhő számla stb.
Hihetetlenül hangzik, de ez nemcsak egy kitaláció. Sőt túl van már az elméleti síkú tervezéseken is. Külföldön így Németországban és Ausztriában már több ezer ilyen ház épült és Magyarországon is készült már egy pár családi ház és panelépület is, amelyben a hőszigetelés a fent említett feltételt ha nem is teljesen eléri, de nagyon megközelíti.

Egy pontosítással kezdeném a címben szereplő információt, az ugyanis azt takarja, hogy aktív hűtő (klíma) és fűtő (pl.: kazán) berendezésre nincs szükség.
Az ilyen épületek a passzív energiaforrásokat mindamellett hasznosítják, ilyenek a benntartózkodó emberek, gépek által leadott hőenergia illetve a beeső napfény a nyílászárókon át. Ezen energiák azonban számunkra ingyen vannak.

Hogyan lehet ezt megvalósítani?
A megoldás nagy részét a hőszigetelés képezi, de a következő szempontok figyelembevételével kell eljárni.

Egyrészről csökkentsük az épületünk hőveszteségét. Ezt a tömör illetve a nyílászáró szerkezeti elemek jó hőszigetelő értékével érhetjük el. Ez a gyakorlatban a fal esetén ~ 32 cm vtg* hőszigetelés t jelent, az ablakok esetében pedig  fokozott háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel kell hogy készüljenek**.
A szerkezeti építőelemeket úgy alakítsuk, illetve válasszuk ki, hogy azok egymástól  hőszigetelő tulajdonságban jelentősen ne térjenek el. Ez függ az elem alakjától, elhelyezkedésétől, illetve anyagának típusától. Jól példázza fenti sorokat a koszorú, ahol a födémszerkezet és a fal csatlakozik egymáshoz.
Biztosan találkoztunk már azzal a jelenséggel, hogy az épület megfelelően szigetelt mégis hűvösnek érezzük a belső teret. Ekkor nagy valószínűséggel a nem megfelelő légtömörséggel van a probléma, amely egy hagyományos épületben sem, de egy fűtő-hűtőberendezés nélküli épületben még inkább nem megengedhető.
Senkit ne tévesszen meg, hogy a légzárás nem a párazárást jelenti, bár van olyan szerkezeti elem, ahol a két funkciót egyszerre kell teljesítenie egy anyagnak.

Másrészről a szellőztetés egy ilyen épületben a hőveszteség csökkentése végett szabályozott módon megy végbe úgy, hogy az elhasznált levegő hőjét egy szerkezet újrahasznosítja. A csekély hőveszteség mellé jobb levegőmínőség is biztosítható, amely sok egyéb mellett a megfelelő páratartalmat, a megfelelő levegőszűrést jelent.

Miért jó ez:
 -Hatékony környezetvédelem (a világ összenergiaigényének 35% az épületek üzemeltetésére fordítódik így fűtés, hűtés..). Amennyiben a hőszigetelés ily módon megoldott az épület évente mintegy 90 %-al kevesebb széndioxidot bocsát ki, mint hagyományos társaik.
-költséghatékony ( nagyon alacsony vagy nem létező rezsiköltség)
- komfortfokozatunk jelentős megemelkedik (Télen nincs hideg padló, vagy ablakfelület, de persze nyáron sincs akkora felmelegedés, mint egy hagyományos épületben.

Jó jó, de biztos nagyobb költségvonzata van egy ilyen hőszigetelés beruházásnak?  Nem feltétlenül. Az elképzelés az, hogy a jövőben az állam támogathatja ezen épületek elkészítését is, mint ahogyan teszi ezt például a panelépületek energiatudatos felújításával kapcsolatosan is.

Sebe Zoltán
okl. építészmérnök
Iso-tech Kft

Megjegyzések:
*Átlag U=0,125 W/m2K követelményértékkel számolva, ha csak az EPS polisztirolhabból készül a szigetelés, amelynek λd=0,04 W/mK értékkel bír.
**U=0,8 W/m2K-es hőátbocsájtási tényező.

MAXIMÁLIS HANGSZIGETELÉS, MINIMÁLIS HELYFOGLALÁS!

A társadalmunk pozitív irányú technikai fejlõdése hátrányaként az általános zajszint növekedését is magával hozta, aminek nap mint nap ki vagyunk téve. Ilyenek a különbözõ gyárak, építkezések, forgalom zaja, a szomszédok (tv, gyerekek), egyéb zavaró gépészeti áthallások (fürdõszoba, mellékhelyiség). Vajon mi is a zaj? A zaj hangok összessége, mely hangok lehetnek tiszták vagy véletlenek (összetett hang). Ennek egyik jellemzõje a frekvencia (jele: f,mértékegysége: Hz, Mérése:125–4000 Hz között jellemzõen). A hang hullámok formájában terjed. Ezen terjedése közben a hullám jellemzõit számos tényezõ befolyásolhatja (visszaverõdés, elnyelõdés, sajátfrekvencia, diffrakció stb). A hangnyomás a légköri nyomás eltérését jelenti, ami a hanghullám esetén jelentkezik, kifejezésére használt egység a decibel dB (0-140 dB). Az építõipari anyagok, szerkezetek laboratóriumi hangszigetelő képességét falak esetében jellemzően a súlyozott léghanggátlási számmal (Rw), födémek esetében pedig súlyozott lépéshanggátlási számmal (Lw) fejezzük ki. A spanyol TEXSA egy multinacionális cégcsoport, a LAFARGE tagja. A bitumenes vízszigetelés mellett egyedülálló módon hangszigetelés kifejlesztésével és gyártásával is foglalkozik. Többéves tapasztalata lehetővé tette, hogy termékei és rendszerei képesek az akusztikai zajterhelést jelentősen csökkenteni. Hangszigetelő lemezei TECSOUND néven kerülnek forgalomba, melyek anyaga aszfaltmentes, viszko-elasztikus membrán. Alkalmazhatók többek között hangmentesítő, csillapító elemként épületszerkezetekben. Létezik 5, 7, 10 kg/m2 tömegű (50, 70, 100), filccel egy, mindkét oldalon kasírozott (FT, 2FT) illetve alukasírozott (FT 55 AL) kivitelben, és 5, ill. 7 cm-es szalag formájában (SY BANDA 50,70). Beépíthető az alábbi szerkezetekbe: utólagos hangszigetelés födémre, falakra (TECSOUND 50, 70, 100), lakás-, szobaelválasztó falakhoz (TECSOUND 2FT) , gipszkarton falakhoz (TECSOUND 50, 70, 100, TECSOUND SY BANDA 50, 70), gépészeti berendezésekhez és vezetékekhez (csatornákhoz, víz-légvezetékekhez TECSOUND FT55AL)
Trapézlemezes födémszerkezetekhez és könnyűszerkezetes épületeknél (párazárás is egyben), hangstúdiók és házimozik,
mozik (THX-rendszerrel bevizsgált) építésénél, lépéshang-szigetelés aljzatbeton alá (TEXSILEN 5 mm), felhasználható még gépkocsi padlólemezére ragasztva (futómű- és menetzaj csökkenthető), redőnyszerkezetbe építve utólagos hangszigetelésre.
Minden esetben fontos a szakszerű kivitelezés, mivel így érhetők el a leírt értékek. Ezen felül számtalan referencia jelzi, hogy az utólagos  TECSOUND hangszigetelő rendszer társasházak esetén is jelentősen lecsökkentette a zavaró áthallásokat zene,víz, csobogás), és a szobából mindösszesen 7,5 cm-t foglal el. Lakáselválasztó falak között a szabvány: Rw = 56 dB
Összegezve az eddig leírtakat elmondható, hogy minél magasabb a szerkezet Rw értéke, annál kisebb mértékű a léghangok áthallása, illetve minél kisebb az Lw értéke a födémeknél, annál kisebb a kopogóhangok áthallása. Előnyei: n nagy nyúlási rugalmassága*, ill. nagy tömege** által jelentős akusztikai akadályként működik, tehát jelentősen csökkentheti az áthallást.
n nagy tömeg kis vastagságban: 0,5 cm/10 kg súlyú*** n hagyományos hangelnyelő anyagokkal kombinálva (pl. kőzetgyapot)
jelentősen növeli a hangszigetelési értékeket (A tömegrugalmasság elvének megfelelően a hangátadás jelentősen csökken, amikor a zaj a különböző sűrűségű anyagokon áthalad.)
– speciális jellemzőinek köszönhetően nagymértékben
csökkenti a hagyományos rendszereknél előforduló (rezonancia
és koincidencia-frekvencia miatti) hangszigetelés értékcsökkenést.
– Minden TECSOUND termék könnyen, gyorsan szerelhető,
és nem szükséges hozzá különleges szerszám. Mi több, létezik
öntapadós típus (TECSOUND S), ill. gipszkarton lapok
nagyságával azonos méretű öntapadós anyag is (TECSOUND
SY), amelyek még egyszerűbb és gyorsabb összerakást tesznek
lehetővé.
– Az anyag tulajdonságából fakadóan (rugalmasság, hajlékonyság)
maximálisan tud idomulni a görbe felületekhez és
az olyan problémás helyekhez, mint a falsarok.
– A TECSOUND hangszigetelés tulajdonságai nem változnak az idő múlásával,
nem szívja be a vizet és nem penészedik.
Magyarországi referenciák: Művészetek Palotája (Acreon
Kft.) – teremakusztika; Gresham Palota (Eiger 4000 Kft) –
nyílászáró tokok utólagos hangszigetelés; Nemzeti Hírközlési
Hatóság irodák hangszigetelés (Eiger 4000 Kft.).
Külföldi referenciák: Egyesült Királyság – Manchester City
Stadium futballstadion; Spanyolország – „Palau Sant Jordi”
sportaréna; Egyesült Királyság – Heathrow Airport.

Sebe Zoltán
okl. építészmérnök

Megjegyzés:
* (sûrûsége 1900 kg/m3 Összehasonlításképp a beton átlagos sűrűsége 2200 kg/m3)
** Ed=2,7*107 N/m2
*** Összehasonlításképp 1 réteg 1,25 cm-es gipszkarton súlya felel meg a 0,5 cm vastag TECSOUND 100-es anyag súlyának.

Tisztelt Látogatók

A honlapunk átalakítás alatt áll, ebből adódó hibákért, kellemetlenségekért előre is elnézését kérjük.

Megértését köszönjük!

Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó