TartalomjegyzékRendszerek

• ISOTECHHomlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazástechnika
• ISOTECTetőtérbeépő rendszer részletek
• TEXSAVízszigetelő rendszerek
• TECSOUNDHangszigetelő rendszer alkalmazástechnika
• ZSINDELYEKAlkalmazástechnika
• ITAL-KOLPoralaku termékek leírás

Épületek energetikai tanúsítása, ?zöldkártya?

Az európai országok energiafogyasztásának 50 % az épületek létrehozására ill. üzemeltetésére fordítódik. Ez egy nagyon nagy érték, ezt az adatot ill. a fenntartható fejlődést figyelembe véve döntöttek úgy a jogalkotók, hogy az épületek energiafogyasztását korlátozni kell. Ennek korlátozására hivatott az épületek energetikai minőségének tanúsítása.

A tanúsítás döntően energetikai kategóriákba sorolja az épületeket. (mint pl.: a háztartási gépeknél) Ezek a következőek:

• A - energiatakarékos
• B - követelményeknél jobb
• C - megfelelő
• D - követelményt megközelítő
• E - átlagosnál jobb
• F - átlagos
• G - átlagost megközelítő
• H - gyenge
• I - rossz

A rendelet hatálya kiterjed (a teljesség igénye nélkül):

- új épületre, amelynek fűtött légtere min 150 m3
- 1000 m²-nél nagyobb meglévő épületre, ahol a felújítás költsége az épület értékének 25 %-nál nagyobb,
-meglévő épületre, épületrészre, annak tulajdonjogának változása esetén

Kivételek:

- bizonyos műemléki, vallási, mezőgazdasági célú épületek

A tanúsítás tartalmazza a felújításra, korszerűsítésre tett javaslatot is

A rendelet 2006 szeptemberétől hatályba lépett, tehát minden építményre, amelyre a rendelet hatálya kiterjed el kell készíteni az energetikai tanúsítást, melynek érvényessége 10 év. Az energiatanúsítvány kiadására jogosult szakemberek vizsgáztatására a Magyar Építész és Mérnöki Kamara jogosult. Vizsgázni azonban még senki sem tudott. A felelős miniszter a mai napig nem adott ki rendelkezést, ezért a kamaráknak a jogosultság kiadására nincs lehetősége. Remélhetőleg 2007 elejére tisztázódik a jogi helyzet ezzel kapcsolatosan. Szankció jelen pillanatban még nincs a rosszabb értékkel rendelkező épületekre, az viszont biztosra vehető, hogy az egyes ingatlanok áraiban energiafogyasztásuk alapján érzékelhetővé válik majd a különbség.

A tanúsítás történhet egyszerűsített vagy részletes számítási módszerrel.

A számítás menete(a teljesség igénye nélkül):

1.:Fajlagos hőveszteségtényező (lásd 2. ábra zöld satírozott terület):
Ezen tényező számításánál az épületet komplexen kell kezelni. A számításánál minden határolószerkezet (falak, nyílászárók) hőveszteségét és minden hőnyereséget (ablakon bejutó napsugárzás) figyelembe kell venni.

1./a Az előző tényezőben számolunk az egyes épülethatároló szerkezetekkel, amelynek minimálisan előírt értékeket is teljesíteniük kell.
A korábbi falra érvényes 0,7-es k érték helyett az új előírás 0,45, ami azt jelenti, hogy egy B30-as blokktégla falra minimum 8 cm vtg hőszigetelést kell elhelyezni. De vegyük például a tetőszerkezetet, amelynek a korábbi 0,4-es érték helyett 0,25 kell elérnie, ami 18 cm vtg ásványgyapot szigeteléssel teljesíthető. Fa nyílászáróknál ez az érték minimum 1,6, amely egy 4-16-4-es üvegezésű nemesgázzal és E-LOW bevonattal készített nyílászáróval elérhető.

2. Épületgépészet éves nettó energiaigénye (lásd 2. ábra satírozott sárga terület):
Itt kell számolni a nettó fűtési energiaigénnyel, használati melegvíz előállítás energiaigényével stb. Ezen értékeket befolyásolja a kazán, a radiátor(ok), a szelepek típusa, csővezeték hossza, szigetelésének mértéke, légcsereszám, amelyre a számítás során pozitívan hat a jobb tömítettségű nyílászáró.
A különböző energiahordozók nem egyenlő mértékkel kerülnek beszámításra. A földgázhoz képest a villamosenergia negatívabb, a megújuló energiaforrások azonban(pl.: szélenergia, napenergia) pozitívabb értékelés alá esnek. Esetlegesen a világítás energiaigényével is számolni kell (lakóépületnél nem kell figyelembe venni).

3. Összesített energetikai jellemző követelménye:
A követelmény az épület rendeltetéséből és felület/térfogat arányából számolható (lásd 2. ábra piros vonal). A fenti érték és az 1.-es és 2. pontban említett értékek összegének (lásd fekete vonal) az arányától függ, hogy egy épület milyen energiatanúsítási besorolási értéket kap.
Az épület energetikai tanúsítása során külön el kell még végezni a nyári túlmelegedés kockázatának számítását. Ebben az esetben a napi átlagos külső és belső hőmérséklet különbségéből kell következtetéseket levonni.

2. ábra

Sebe Zoltán
2007. január 8.